Szeptember végén az ország egységesen Faludy György születésnapjára emlékezett, melyből természetesen a Gödör Klub sem maradt ki.
A kétnapos megemlékezés egyik kiemelkedő előadása a Földes László Hobó által tartott est volt, melynek kezdeteiről is mesél az előadó,
illetve képeket láthatunk az alkalomra berendezett Faludy metszeteket bemutató kiállításról és felvételeket egy tisztes ünneplésről.
Versszínház – "Árny az árnyban...", Turek Miklós előadása Radnóti Miklós életéről és költészetéről
2009. november 12-én, csütörtökön 18.30 órai kezdettel, a költő születésének 100., halálának pedig szinte napra pontosan 65. évfordulója alkalmából Turek Miklós – aki Faludy-estjével tavaly már nagy sikerrel szerepelt a Baráti Kör közönsége előtt – "Árny az árnyban..." c. versszínházi előadásában ezúttal Radnóti Miklós életét és költészetét jeleníti meg.
A tartalom:
Radnóti sorsa csak egy a közép-európai tragikus költősorsok közül. Hazaszeretete életének utolsó pillanatáig átsugárzik költészetén. Ezt az utolsó pillanatot mutatja meg az előadás, amikor a lét-nemlét közötti senkiföldjén a lélek visszanéz földi életére. Versein át láthatjuk megalkuvások nélküli, hányatatott életét, melyet a szerelem és a költészet jegyében élt.
A végső pillanat élet és halál közötti pillanása.
Élet-emlékek egy pillanatnyi évben.
Egy év – 12 hónap!
Egy Élet.
Az előadóról:
Turek Miklós 2000-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán.
Pályafutása során dolgozott többek között Szabó Istvánnal, Hegedűs D. Gézával, Kerényi Imrével, Kovács Istvánnal. Szerepelt a Szabadság, Szerelem és a Lora című magyar filmekben, a Dinotopia, a Mária, Jézus anyja és a Kezdetektől vala című amerikai produkciókban.
Első önálló verszíházi előadását 2004-ben mutatta be RÍMES VILÁGNÉZŐ FALUDY GYÖRGGYEL címmel.
Azóta egy háromrészes előadássorozattá bővült repertoárja. Másodikként József Attiláról, harmadikként Radnóti Miklósról állított össze önálló versszínházi előadást.
Díjai: LEGJOBB FÉRFI ELŐADÓ, Fringe Fesztivál 2007. Különdíj, Kaleidoszkóp Fesztivál 2006.
Előadásaival azóta rendszeresen járja az országot és a határon túli magyar közösségeket. Az előadások 2008 októberében eljutottak Kanadába és az Egyesült Államokba, ahol 12 előadást járszott a Művész.
Az előadást Nágel Kornél grafikái illusztrálják:
Nágel Kornél első kiállítását 2000-ben tartotta, melyet azóta több mint 40 egyéni és számos kollektív kiállítás követett. Sokszorosító grafikával foglalkozik, az elmúlt 3 évben magyar költők műveit illusztrálta. Művei megtalálhatók magán és közgyűjteményekben, könyvekben, folyóiratokban valamint nagy sikerű Hangzó Helikon sorozat Faludy és Radnóti albumában is. Turek Miklóssal 2006-óta dolgozik együtt, a költészet, az alkotóművészet és a színművészet együttes megjelenése egy új élményt és mélyebb megélést nyújt a nézőknek.
„Radnóti Miklós 1909-ben született és mindössze 35 évet élt, ezalatt írta azokat az örök igazságokat leíró és mélységeket bejáró verseit, mely még a rendkívül gazdag magyar irodalomban is egyedülálló.
Az ő élete akkor ért tragikusan véget, amikor költőtársai kezdtek a saját hangjukra rátalálni.
Radnóti Miklós azon verseit illusztrálom, melyek a legismertebbek, és a világ minden táján, ahol a művészi és emberi szabadság sérül, mindenhol egyet jelentenek.
Az illusztráció számomra elsősorban a versek mélyebb és másfajta megélését jelentik, és azokra az alkotókra, akiknek irodalmi művei megérintenek, a megismerésüktől kezdve példaként tekintek. Azt az élményt, amit ők nyújtottak, csak úgy tudom elmondani, hogy egy kicsit más szemszögből bemutatom, hogy a műveik képben kifejezve milyen hatással voltak és vannak rám.
A kiállításon szereplő nagyméretű fametszetek a második tematikus irodalmi ihletettségű kiállításom grafikai anyaga, amely Faludy György költészetét bemutató anyag után, 2008-ban került a közönség elé.”
http://coloc.kogart.hu:8080/kogart/literature_content.jsp?id=100
Szerencsés vállalkozásnak bizonyult a Pure Art Flow művészeti társulás összeállítása Pilinszky János, a magyar költő-ikon születésének 90., illetve halálának 30. évfordulója alkalmából. Színház, képzőművészet és zene egészítette ki és erősítette egymást a „Gödör”-ben.
„Árnyéka vagyunk valamennyien”
Pilinszky Fesztivál a költő tiszteletére
A helyszín felé haladva a Deák téren az evangélikus nagytemplom előtt már szólt a zene – rockot játszó fiatalok énekeltek hitükről, Jézusról. Az utcai performance mintha bevezetőként szolgált volna a katolikus költőre emlékező esthez. Az idei vénasszonyok nyarának utolsó kellemes estéje is sokakat csábított ki az utcára, szinte tele volt a város.
Nem szokta meg az ember, hogy várakozni kell a bejutáshoz egy költői estre, nem sokkal hét óra előtt viszont sorba kellett állni jegyért, majd az előadás kezdete is elhúzódott, a várakozáson felül érkezőknek új széksorokkal kellett kibővíteni a nézőteret. Eközben végignézhettük Nágel Kornél kiállítását. A képzőművész egyedi grafikákat és illusztrációkat rendelt egy-egy Pilinszky-vers mellé, s ezek révén képi fantáziával tágítottuk egy-egy vers bennünk élő emlékezetét az Apokriftől a Trapéz és korláton át a Harmadnaponig.
Végül nagyjából mindenkinek jutott hely, s elkezdődött az első rész. Földes László Hobo szuggesztív előadásában közel egy órán át fűszerezte a versmondást sanzonszerű énekléssel. A Pilinszky versek lecsupaszítottságához remekül illett a zenei aláfestés, a személyes hangú énekbeszéd. Hobo elmondása szerint Pilinszkyre nem emlékezik, mert mindig vele volt. Ez a vallomás akár mottója lehet az előadásnak, Földes László művészetén keresztül a közönség is megélhette, hogy Pilinszky velünk volt és van. Bár a művész elnézést kért a nem ideális körülményekért – a kintről beszűrődő társalgási zaj és a büfégép háttérbúgása nem zavarta az átélést. Ugyanez az előadás a Budapesti Kamaraszínház Ericsson stúdiójában díszletekkel, színházi körülmények között is megtekinthető.
Kis szünet után a Kosbor trió lépett fel a maga megzenésített verseivel, amelyeket Turek Miklós színművész szavalatai tagoltak. Az olykor ősien keleties és népi hangzású zene a Pilinszky-költészet filozofikus, illetve szerelmi vonulatát erősítette. Míg Hobo műsorának egyik drámai csúcspontja a Téli ég alatt egy részlete volt („Tovább nem ámítom magam/ nincsen ki megsegítsen/ nem vált meg semmi szenvedés/ nem véd meg semmi isten.”), Turek Miklós előadása során a Fabula, az angyaloknál is magányosabb farkas története után éreztük úgy, hogy jobbak és tisztábbak lettünk.
„Tisztaszívűbb lettem” fogalmazta meg Nágel Kornél ugyanezt a gondolatot egy fiktív levélben, melyet Pilinszkyhez intézett, s amellyel hivatalosan is megnyitotta a már beérkezéskor látható kiállítását. Személyes hangú vallomása szerint a korábban általa illusztrált József Attila-, Faludy-, Márai-szövegekkel ellentétben sokáig nem mert, és úgy érezte, nem is lehet hozzátenni ezekhez a versekhez. Végül egy ihletett pillanatban, mintha motorral száguldott volna, úgy sorjáztak a képek, „csak” le kellett rajzolnia őket.
Az egészen fiatal nemzedékhez tartozó Szabó Balázst is megszólították Pilinszky költeményei. Készülő albumából adott elő hattagú, gitárt, dobot, hegedűt és csellót felvonultató zenekarával olyan dalokat, amelyeknek szövegeit a költő ihlette. Így az Anyám című, akusztikus gitárral kísért Pilinszky-versre áthallásként következett saját szerzeménye, az „Anyák szállnak az égben”.
A langyos őszi éjszakában Bódy Gábor Psyché című filmjének azt a jelenetét felidézve lépegettem, amelyben Pilinszky saját valójában egy fűpadlójú szobában sétálgat, elmélkedőn.
Csanda Mária
http://www.irodalmijelen.hu/node/11425
Életfogytos versek
Pilinszky: A 90 éve született költőre emlékeztek a Gödörben
Talán ő az egyetlen költő, akinek vékony, éneklő hangját, a szavakat tagoló, intenzív felolvasásait bármikor fel tudom idézni. Erre gondolok, meg hogy a házasság életfogytig tartó intézményét senki sem fogalmazta meg tömörebben. Az ágy közös. A párna nem.
A Gödörben megrendezett Pilinszky összművészeti fesztivál is valami hasonlót ígért: letisztult, őszinte és mélyen átélt hangulatokat. Bár a fesztivál, mint megnevezés, enyhe túlzás, hiszen jobbára egyetlen estéről van szó, amelyet kiállítás, megzenésített versek, zene nélküli költemények színesítenek. Attól, hogy mindez ne sikerülne jól, nem tartok, hiszen a szervezők (Nágel Kornél grafikus és Turek Miklós színész) már tavaly is bizonyították a Faludy 100-zal, hogy szórakoztatóan is lehet emlékezni, nem csak sápadt köldöknézegetéssel. Persze Faludy inkább volt szórakoztató egyéniség, mint költőfejedelem. Pilinszky viszont a magányról, a befelé fordulásról, a hajszálpontos líráról ismert, olyan költészetről, amely távol tartja magát minden hisztériától, ricsajtól. Halk és kíméletlen.
Erre a Gödör viszont nem biztos, hogy alkalmas. Az utcazaj, a kintről beszűrődő beszélgetésfoszlányok leginkább Hobót zavarják meg, aki sikeres, Látja Isten, hogy állok a napon című Pilinszky-produkcióját hozta el jelmezek és díszletek nélkül. A Késő kegyelemmel kezd, de le is állítja rögtön az előadást a beszűrődő hangok miatt. Azt is hallom, hogy mit mond a fiújáról, panaszolja, és kifelé mutat, az üveglapon túlra, ahol a kinti kocsma éli mindennapjait, a kisujját is mozgatja hozzá, mintegy megelevenítve a lány mondandóját. Majd elnézést kér, hiszen ő nem színész, neki belülről kell jönnie a versnek, ha figyelni kell rá, akkor megette a fene. És ha zökkenőkkel is, nehézségekkel is, de végigjátssza keserű, reszelős, mély hangján a legfontosabb verseket, és a Ne féljnél már tényleg elhisszük neki, amit a felvezetőben mondott. Hogy neki nem kell emlékeznie Pilinszkyre, hiszen mindig is vele volt. Vagyis: „játszom magammal, ennyi az egész, // siratni való inkább, mint merész”.
Egyébként tele van a pódium előtti tér, egy söröskorsót sem lehetne leejteni, s többnyire fiatalok jöttek el. Hobo előtt német szót hallok a hátam mögül, két lány beszélget, ami meglep, hiszen a költészet lehet nemzetközi, de ennyire? Pár perccel a kezdés után már alig lehet hozzáférni Ná¬gel Kornél tusrajzaihoz, amelyeket Pilinszky-verseihez, főként az Apokrifhez készített. Komor-játékos ví¬ziók ezek, s inkább komorak, mint játékosak. Az Életfogytiglanhoz az össze¬gyűrt lepedő ráncai adják ki a két arc vonásait, a Ravensbrücki passió pedig egy sakktáblára rímel, amelyen egymással szemben állnak a gyalogok és a királyok, s köztük három sor szögesdrót... Nágel tízévesen hallotta először a Négysorost a Hobo Blues Band Vadászatán, s ez lett az első vers, amit nem kényszerből tanult meg. A harmincadik születésnapját pedig 30 illusztráció megrajzolásával ünnepelte Pilinszky születésének kilencvenedik évfordulóján. Korábban Faludy és Márai műveit illusztrálta, de ezek a képek úgy rohanták meg, mintha motorkerékpárral száguldott volna végig egy múzeumon. Az egyik legjobban megélt művének tartja a sorozatot (szinte minden este készült egy rajz), s már az is biztos, hogy nem int végképp búcsút a költőnek, bár most épp Weöres Sándor költeményeit illusztrálja.
HIRDETÉS
A Kosbor Trió koncertjén pedig megtörténik velem az, amire korábban nem is mertem gondolni: dúdolni kezdem Pilinszkyt. Verebes Ernő zenéje sokkal komolyabb, ünnepélyesebb volt Hobo előadásában, semhogy az ember bátran csatlakozna hozzá, a Kosbor középkori dallamai, játékos zenéje viszont áttöri a gátat. Az Őszi vázlat mosolygós zenéje vagy a Trapéz és korlát kissé komorabb futamai valóban fülbemászóak. A trió ugyanakkor hangosabb, lepattan róla az utcazaj, és egy fokkal szabadabb is, a szólók, az improvizációk kitöltik a versek szabadon hagyott réseit. A zenekarhoz csatlakozó Turek Miklós pedig a Meghatározást és a Fabulát eleveníti fel szuggesztíven, az emberek közé beszökött, agyonvert „tisztaszívű állat” meséjét, amely most is szíven üt. Benne van az egész félrement, megcsúfolt, odahagyott huszadik század is. Az elvesztett emberségünk. Turek persze profi, nincs meg benne Hobo tétovasága, védekező gesztusai. Könnye¬dén lépi át szavak állította gátakat. Ő a profizmusát adja át őszintén, Hobo pedig az őszinteségét profin.
A kiadott programtól eltérően nem Fantazio, hanem Szabó Balázs Bandája zárja az estet. És itt már tényleg a slágeres, majdhogynem verseké a főszerep. Az ember falnak dőlve, egyre kisebb poharakat szorongatva énekli, hogy: „Én csak utazom keresztül, át a szavakon, egy túlérzékeny vonalon.”
És ekkor már tényleg nem törődünk semmivel: az utcazaj is elfér a zsebünkben.
http://nol.hu/kult/eletfogytos_versek
„Látja Isten, hogy állok a napon”
Gödör. Hobo: Pilinszky hite, embersége, elvágyódása vigaszt nyújtott nekem
Azt kellene keresnünk, ami a közös bennünk, ami mindnyájunké. Pilinszky költészete számomra ilyen – mondta lapunknak Földes László, Hobo, aki a költő verseit adja elő a Pilinszky-fesztiválon, holnap este a Gödör Klubban. A katolikus költőre születésének 90. és halálának 30. évfordulóján emlékezik Hobo mellett a Kosbor Trió és Turek Miklós.
Pilinszky János születésének 90., halálának 30. évfordulójára össz¬művészeti fesztivállal készül a budapesti Gödör Klub. A holnap 19 órakor kezdődő estet Hobo nyitja, őt a Kosbor Trió és Turek Miklós színművész közös előadása követi. Nágel Kornél grafikusművész kiállításának megnyitója után pedig a Szabó Balázs Band és a Fantazio együttes koncertjeit hallhatjuk. Hobo régóta foglalkozik – József Attila, Faludy György és Villon mellett – Pilinszky költészetével, 1984-ben, a Hobo Blues Band Vadászat című lemezén énekelte először a költő híres Négysorosát. „Sok év elteltével, a 2009-ben megjelent Circus Hungaricus után tavaly jött el a pillanat, hogy újra hozzá forduljak, ha úgy tetszik segítségért, reményért, szeretetért. Pilinszky hite, embersége, elvágyódása vigaszt nyújtott nekem, és erőt adott. Úgy éreztem, így hálálhatom meg neki leginkább mindazt, amit kaptam tőle. Nem célom, hogy a vátesz szerepében tetszelegjek, egysze-rűen csak el akarom mondani, ami bennem van, az ő verseiben választ kaptam egy sor kérdésre, amely ma foglalkoztat. Mostanában divat lengetni a magyar zászlót, néhány éve pedig az volt a trendi, ha azt szajkózták, te is más vagy, én is más vagyok. Inkább azt kellene keresnünk, ami a közös bennünk, ami mindnyájunké. Pilinszky költészete számomra ilyen” – mondja Hobo.
A Látja Isten, hogy állok a napon című Pilinszky-est tavaly novemberben mutatkozott be a Budapesti Kamaraszínház stúdiószínpadán. „Az előadás passiójellegű, meg kellett keresnem azt a formát, amely a költő fohászaihoz megfelelő keretet ad. Ezt a passióban találtam meg, az énekelt és mondott versek szakrális dramaturgia szerint épülnek egymásra” – árulja el a művész. A kiválasztott versekhez Verebes Ernő írta a zenét, az előadást Vidnyánszky Attila rendezte, a díszlet pedig Ondraschek Péter munkája. Az előadás most debütál a Debreceni Csokonai Színházban, de ezzel párhuzamosan továbbra is látható a Kamaraszínházban. A Pilinszky-fesztiválon ezúttal oratórikus formában hallhatja majd a közönség az est repertoárját.
A fesztiválon Hobo mellett találkozhatunk még a „versalapú etno-kamarazenét” játszó Kosbor Trióval, amely az idén nyáron mutatta be Pilinszky-anyagát a Művészetek Völgyében, az együttes ezúttal Turek Miklós színművésszel közösen lép színpadra. Megnyílik Nágel Kornél grafikusművész kiállítása is, amelyen megtekinthetjük az alkotó Pilinszky költeményei által ihletett tusraj¬zait. A fesztivál a Szabó Balázs Band és a Fantazio együttes koncertjével búcsúzik a közönségtől.
Zsigmond Nóra
http://www.magyarhirlap.hu/kultura/latja_isten_hogy_allok_a_napon.html
Október 6-án különleges megemlékezés lesz Pilinszky János születésének 90. és halálának 30. évfordulóján. Hobo és Szabó Balázs dalai mellett Nágel Kornél kiállítása is az érdeklődőkre vár.
Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.
Pilinszky János (1921-1981) legrövidebb és talán leghíresebb verse ez, a Négysoros.
Első verseit 1938-ban publikálta, a Napkelet, az Élet és a Vigilia közölte ezeket. Később az Élet, az Újhold és az Új Ember nevű lapoknál dolgozott, egy rövid ideig a Magvető Kiadó lektora is volt.
Első kötete, a Trapéz és korlát 1946-ban jelent meg, a Szent István Társulat gondozásában. Ezzel rögtön Baumgarten-díjat nyert '47-ben. (A díjat Babits Mihály alapította.) 1949-től nem publikálhatott, így mint sok pályatársa, gyerekirodalommal foglalkozott. 1957-ben adta ki Aranymadár című mesekötetét.
1959-ben publikálta Harmadnapon című kötetét, amely eredetileg a Senkiföldjén címet kapta volna, ám azzal nem jelenhetett meg.Később már könnyebb volt publikálni, 1972-ben kiadta a Szálkák, 1976-ban a Kráter című gyűjteményét.
A hetvenes években már mindenki ismerte és elismerte Pilinszkyt, 1971-ben József Attila-díjat kapott, 1980-ban Kossuth-díjat. Nemzetközi sikereket is aratott, verseit lefordította az angol Ted Hughes (Sylvia Plath férje) és a francia Pierre Emmanuel is. Ám a sikerek csak zavarttá tették, egyre fokozták szorongásait. Készült egy Önéletrajzaim című regénnyel, amelynek egyik fejezetéből operát akart írni Kocsis Zoltánnal, ám ez meghiúsult.
Pilinszkyt mélyen vallásos (katolikus) és filozofikus emberként ismerte mindenki. Nagy hatással volt rá az Újszövetség (főle a Jelenések könyve) mellett Dosztojevszkij világa, Simone Weil filozófiája. Költészetének első fázisa a kései József Attilához hasonlítható, magánnyal és egzisztencialista problémákkal. Ám ezután tapasztalta csak meg az igazi szenvedést testközelből, amikor a világháborúban megjárta katonaként a koncentrációs táborokat, amelyek élete végéig szóló nyomot hagytak benne. Gyakorlatilag igaz rá Adorno nézete, aki szerint Auschwitz után nem lehet verset írni. Pilinszky költészete is egyre inkább a csend felé, az elhallgatás felé közelített. A táborok a jézusi passió megismétlődéseként rakódtak le elméjében, sok verse a háború kegyetlenségét jeleníti meg. A Harmadnapon kötet Egy KZ-lager falára című ciklusában is így történik ez, abban olvasható ez a vers is:
Ravensbrücki passió
Kilép a többiek közűl,
megáll a kockacsendben,
mint vetitett kép hunyorog
rabruha és fegyencfej.
Félelmetesen maga van,
a pórusait látni,
mindene olyan óriás,
mindene oly parányi.
És nincs tovább. A többi már,
a többi annyi volt csak,
elfelejtett kiáltani
mielőtt földre roskadt.
Szerelmi élete sem volt felhőtlen. 1970-ben ismerkedett meg Jutta Scherrerrel, a német vallástörténésszel, későbbi szerelmével, akikkel évekig együtt volt. Szakításuk után pár évvel egy másik nőtt vett el, 1981-ben. A sors fintora, hogy alig egy hónappal Ingrid Ficheux-vel kötött házassága után Pilinszky meghalt. Ekkor már néhány éve nem írt. Verseinek egyik első olvasója és méltatója nővére, Erika volt, aki 1975-ben öngyilkosságot követett el, ezután (és talán ezért) Pilinszky nem írt több verset.
Pilinszkyre emlékezve, születésének 90. és halálának 30. évfordulója kapcsán 2011. október 6-án, csütörtökön 19 órától összművészeti esten vehetnek részt az érdeklődők a Gödör klubban.
Hobo koncertje után a KosborTrió és Turek Miklós (színművész) előadása következik, majd Nágel Kornél (grafikus) kiállításának megnyitója.Tusrajzait Pilinszky ihlette: „Pilinszky verseit olvasva a legmélyebb érzéseim erősödnek fel. Ilyenkor egyszerre fel sem fogható, de kikerülhetetlen érzések szabadulnak fel, és formálódnak bennem képekké. A mostani grafikai sorozat ezeknek a képeknek egy nagyobb válogatása.” - mondta Nágel. A Pilinszky ihlette képek Nágel honlapján is megtekinthetők.
Utána a Szabó Balázs Band és a Fantazio zenél. Szabó Balázs nemrég állt elő egy versalbummal, Átjárók címmel, amelyen Pilinszky-verseket zenésített meg. Itt az egyik vers dalban, a Ne félj.
http://www.felsofokon.hu/mai-vers/2011/10/03/pilinszky-emlekere
Pilinszky János költő halálának 30. évfordulója alkalmából Nágel Kornél grafikusművész 30 éve(m), 30 képe(m) - Hommage á Pilinszky címmel mutatja be tusrajzait csütörtöktől május 1-ig a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.
Pilinszky János halálának 30. évfordulója alkalmából Nágel Kornél grafikusművész 30 éve(m), 30 képe(m) - Hommage á Pilinszky címmel mutatja be tusrajzait. Nágel a tárlatra készülve újraolvasta Pilinszky összes versét, az Apokrif című tette rá a legnagyobb hatást és a kiállítás gerincét ezzel a verssel összefüggő képek adják. Az Apokrif Pilinszky világképének összefoglalója, költészete katolikus, mert a 20. század egyetemes kérdéseire egyetemes érvénnyel kíván válaszolni - emelte ki a művész.
Ezek mellett a költő rövid, egy-két soros verseit vette rajzainak alapjául, például az Egy sírkőre című vers mindössze egy jelzős főnév: Túlhevített virágcsokor, vagy az Önarckép 1944-ből című: Sírása hideg tengelyében/ áll a fiú. A 30 kiállított kép mindegyike mellett olvashatók a versek vagy versrészletek. A megnyitón Turek Miklós színművész Pilinszky-verseket mond, és az Égi kávéház nevű tatai zenekar muzsikája szól felvételről. A kiállítás csütörtöktől május 1-ig látható a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.
http://mandiner.hu/cikk/20110407_hommage_a_pilinszky
Pilinszky öröksége | Nágel Kornél tusrajzai
Összművészeti emlékesten elevenedik meg Pilinszky János öröksége. A katolikus humanizmus költője idén ünnepelhetné 90. születésnapját. Harminc éve hunyt el, s haláláig töretlenül hirdette, hogy legfőképp nem az utcákon, hanem a lelkekben kell rendet teremteni.
Nágel Kornél grafikusművész Pilinszky verseihez alkotott tusrajz-kiállításának megnyitóján (április 7., 18 óra) Turek Miklós színművész, valamint a tatai Égi kávéház zenekar szólaltatja meg a különleges hangulatú alkotásokat.
Pilinszky János életét és költői hangját egyaránt meghatározta, hogy a helyszínen szembesült a világháború és a koncentrációs táborok borzalmaival. A tragikus képek örökké bevésődtek az érzékeny, mélyen hívő, katolikus poéta lelkébe, és egész életére kiható, mély felelősségtudatot ébresztettek benne. Ez a felelősségtudat a világtársadalom látens bűnére adott válasz: az áldozatokon kívül mindenkinek osztoznia kell a tragédiák felelősségében, bárhol is történjenek azok.
Filozofikus szemlélete átível a pártpolititikán, a napi sajtó hírein. Az aktuálpolitikától távolságot tartva karrierje során azokra a folyamatokra fókuszált, ahol egybeolvad az itt és a most, a mi és az ők. Ezzel az öntudatos, humanista szemlélettel ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítóteremben egyszerre jelennek meg az ihletadó versrészletek és Nágel tusrajzai, így adva teljes képet Pilinszky gondolatvilágáról és annak XXI. századra értelmezett üzenetéről.
Pilinszky János
„Pilinszky verseit olvasva a legmélyebb érzéseim erősödnek fel – idézi fel Nágel Kornél, miként született meg a kiállítás ötlete. – Ilyenkor egyszerre fel sem fogható, de kikerülhetetlen érzések szabadulnak fel, és formálódnak bennem képekké. A mostani grafikai sorozat ezeknek a képeknek egy nagyobb válogatása.”
A Pilinszky halálának évében született Nágel Kornél első kiállítását 2000-ben tartotta, melyet azóta számos egyéni és kollektív tárlat követett. 2005 óta magyar költők alkotásainak képi megfogalmazásán dolgozik.
„A kiállításon azt az 'angyali hangot' hallhatjuk és láthatjuk, amely a magyar irodalomban csak egyszer szólalt meg. És a sebészi pontosságú sorok, melyeket ránk hagyott, sokunk szívébe és tudatába fészkelték bele magukat” – így jelöli ki Pilinszky költészetének és Nágel Kornél kiállításának értékét Gádor Bertalan művészettörténész. – A képek is a Pilinszky-féle letisztult és mélyen átélt hangulatokat tárják elénk, és teszik még befogadhatóbbá a válogatott verseket.
A most 30 éves alkotó munkájaként még izgalmasabb a sorozat, ugyanis az illusztráció a tökéletes átlényegülést igényli, amely itt hiánytalanul megvalósult.”
A megnyitón Turek Miklós mutatja be Pilinszky-összeállítását, fellép a tatai Égi kávéház együttes.
Nágel Kornél: 30 éve[m], 30 képe[m] – Hommage à Pilinszky
Helyszín: Magyar Kultúra Alapítvány székháza, Széchenyi Aula (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.). 2011. április 7–május 1.
A részvétel a megnyitón és a kiállítás megtekintése ingyenes.
http://www.olvassbele.hu/index.php/hirek/3-roeviden/269-pilinszky-oeroeksege--nagel-kornel-tusrajzai