Lángok lobognak

/részletek/

„Lángok lobognak és kihúnynak lassan s mindörökre
katonák lelke száll most a fényes délkörökre;
egyforma lelkek! ó, mindegy, hogy ez, vagy az ki volt, mi volt,
míg itt a hőség hajlong, amott a fagy sikolt;”

„…majd füstbe fúl a nap s akár a hosszuszárú fájdalom,
úgy hajladoz a hold már a másik oldalon
s lángok lobognak és kihúnynak lassan és mindörökre
katonák lelke száll most a fényes délkörökre.”

Radnóti Miklós
1939. december 20.